Megismertem önmagamat, egy őszinte, nyíltszivű, kedves
ékszerkészítő személyében. Egészen pontosan a munkáiban. Csak pár szóval jellemezném. Finomság, letisztultság, nőies egyszerűség, szépség. Ő KingArt – és a műhelye.
Fotók: KingArt profilja
Kingát a világhálón keresztül ismertem meg. Természetes, őszinte nő, aki hisz a nemes jóság, becsületes munka erejében. Megalkotta saját kis műhelyét, ahol az ő keze által születnek meg a szebbnél szebb ékszerek, kiegészítők….
Miként formálódott meg benned, hogy ékszereket alkoss?
Már gyerekkoromban megnyilvánult számos ponton, hogy szeretem a harmóniát, imádok öltözködni, lenyűgöznek a szép dolgok és
elvarázsolnak a finom apró részletek. 18 évesen kikerültem Párizsba,
az volt nekem a Kánaán. Szinte minden pénzemet elköltöttem,
amit gyerekfelügyelettel kerestem és háromszor annyi ruhával, kiegészítővel jöttem haza, mint amennyivel kimentem, habzsoltam Párizst! Sokféle munkát vállaltam, nem szégyelltem a munkát sosem. Voltam magántanár, babysitter, tolmács, borszaküzletben eladó, faházgyártónál asszisztens, színházban táncos statiszta, HR-es, és sokszor
mindez szinte egyszerre. Az élet érdekes fordulatai úgy hozták, hogy felköltöztem a fővárosba, ahol megismertem a páromat. Valóra vált számos lánykori álmom (család, szép otthon, gyermek), de én mégis többre vágytam, úgy éreztem kell valami igazán érdekes elfoglaltság, ami tovább színesíti hétköznapjaimat, ami én vagyok, és akár még hozhat is pár forintot a konyhára. Semmiképpen nem szerettem volna eltartott feleség lenni.
Hogyan fejlődött tovább ez az elhatározás?
Hanna lányomat ringatva hoztuk létre férjemmel a Pursee Webáruházat (www.pursee.hu) a nagyapai örökségemből. Ez jó időre minden szabad percemet lefoglalta. Praktikus, stílusos és egyedi női kiegészítőket kezdtünk el importálni, forgalmazni. Én voltam a beszerző, a titkárnő, az ügyfélkapcsolati munkatárs, minden. Jó hasznát vettem korábbi tapasztalataimnak. A megrendeléseket anno komoly precizitással állítottam össze, a kézműves ékszereket egyenként készíttettem el ásványokból, minőségi üveg gyöngyökből egy Kínában élő ismerős
segítségével. Ő felügyelte a készítőket, ő volt a szemem. Szépen lassan rájöttem, hogy egyébként sokkal jobban szeretem aprólékosan kitalálni, összeállítani, típusokhoz álmodni az árukészletet, mintsem értékesíteni azt. Hamar eljött az idő, amikor már csak alapanyagokat vásároltam és saját kezűleg próbáltam belőlük valami szépet létrehozni.
Mi következett ezután?
Megszületett 2010-ben második lányunk, Flóra. Elindult a visszaszámláló: „3 éved van, ki kell, hogy találd mit szeretnél csinálni”. A kisbaba és a kisóvodás mellett kissé nehéz volt elmélyülni a témában, nem az a helyzet ez, ami elősegíti az Én szárnyalását. Az idő viszont telt. A 2012-es év kezdetén feltettem hát gyermekkori jó barátnőmnek a kérdést: Mit tanácsol? Már sajnos nem emlékszem, hogyan szólt pontosan, de a vállalkozásról kérdeztem. A Főnix madarat húztam a kártyák közül. Erre ő azt mondta: „Kezdj mindent nulláról”. Engedd most el a Pursee-t. Építs fel elölről valami mást!
Milyen mesébe illő történet… Persze, az életben nyilván nem volt minden ilyen simulékonyan egyszerű. Egy utolsó kérdésem lenne: hogyan fogalmazod meg azt az erőt, megszállottságot, ami hajt az alkotás közben?
A textilékszer készítéssel utolért a szerelem és hamvaiból életre kelt a Főnix madár. Nem bírom és nem is akarom abbahagyni, imádom ezt, szeretik az emberek amit készítek és ez jó érzés, lendületet, energiát ad. 2012. márciusában született meg
a KingArt Atelier (utóbbi francia nyelven műhelyt jelent). Talán azért ez a név, mert vágyom egy kis műhelyre, ami csak az alkotásról szól és másnak nem kell itt helyet szorítani. Mindig is vonzott az alkotás, gyakran készítettem magamnak ékszert, vagy alakítottam át valamit, amit megvettem. Minden munkám a hordhatóság, a stílus és az egyediség jegyében készül. Van egy füzetem. Jegyzetelem a színkombinációkat, ötleteket, hangulatokat. Sosem gondoltam volna, hogy mennyi inspiráció van egy szürke hétköznapban is. Csak észre kell venni. Szín és forma mindenütt van. Alapelvem az újrahasznosítás. Kiselejtezett ruhák, kendők, függönyök születnek újjá nálam. Ha van egy szín, amire szükségem van és nincs
kéznél belőle, elmegyek egy turkálóba, ott szerzem be. Ez az egyediséget is segíti. Egy idő után elfogy például mondjuk egy kendő, olyanból többet nem tudok csinálni, és ez jó.
Bizony, néha a szépség, különlegesség nem pénz kérdése. Sokkal inkább fontosabb a fantázia, kreativitás. Ez legyen az üzenet
mindenkinek!
Kicsi ízelítő Kinga műveiből:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: