Egy hűvös júliusi szombat reggel. A nap süt, ám hűvös a hajnali szél. Egy emlékkép jut eszembe, mikor a nyarat diákmunkával töltöttük, ahová kora reggelente útnak indultunk. Eszembe jut a kitartás, a csapatszellem, a beszélgetések élménye. Egy kellemes emlék, ami széppé varázsolja a napomat.
Egy rég elfelejtett dolog, amiért kislány koromban rajongtam. Egy íz, ahogyan a kemény vajat a félbevágott, csavart briós kalácsra kenem, s ahogy a kettő egybeérik a számban. Sokszor ettem már ilyet azóta, de eddig nem éreztem át, nem eszméltem rá, milyen finom is tud lenni. Az emlékek szépsége.
Fotó forrása: google
Neked melyik az a kedves emléked, ami elsőként eszedbe jut, s szívesen gondolsz vissza rá?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: